Pap Gábor:
Száll az Isten házadra!
Száll az Isten házadra!
„Szállj, lelkem, oh szállj az égitestek között,
És pillants keresztül rejtelmök fátyolán,
Melyet az istenség titkos ujja szövött...
Bölcsességből-e vagy csak szeszélyből talán?
Nézd meg, lelkem, mi van ott a csillagokon,
És nézd meg, mi vagyon a csillagok felett,
Azután röpűlj le hozzám gyors szárnyadon,
Hadd beszéljek veled;”
Petőfi Sándor: A csillagos ég (1837)
Van egy olyan változat a betlehemes játékok idézett gyűjteményében, ahol arra biztatja az egyik szereplő az Öreget, hogy menjen a dombra, és vegyen a vállára egy juhot. Ezt a mozzanatot nagyon jó érzékkel hozza kapcsolatba Makoldiné a „Jó pásztornak” azzal a szerepével, amelyet Hermésszel játszattak el az ókorban, és tovább lehet még gombolyítani ezt a fonalat az egyiptomi műveltség felé is. Nálunk azonban más, direktebb módon is azonosítható ez a szerep. Itt magáról az Aurigáról, annak is a Capella nevű főcsillagáról van szó. Amit itt mondanak neki a darabban, azt teszi az égbolton, illetve az égboltnak Hevelius által megrajzolt képén. És ennek a „Jó pásztornak” megvannak a maga megfelelői a magyar népművészet képírási ágazatában is.
A „Jó pásztorral”, a „Kecskéssel”, illetve a „Bojtárok kettősével” szemben, a túloldalon pedig mit találunk? Egyszer megtaláljuk magát a Kecskét – ez a Bak csillagképe, a Capricornus, keleti elnevezéssel. Tulajdonképpen ennek a kicsi, az újjászülető változata a Capella: a Kecske újszülöttje. Ezt segíti életre a Jó pásztor. Ezt hozza le az égi mezőről – majd látjuk mindjárt, hogy magának a Jó pásztornak is megvan a túloldalon a megfelelője! –, ezt segíti át ide, a megvalósulás szintjére. Ez a feladata. Ettől „jó” ez a pásztor.
A túloldalon viszont mi felel meg ennek a Jó pásztornak? Vagyis a mi Öregünknek vagy Kecskésünknek? A „Tévelygő juhász”! Ez az Atair – az Aquila, azaz a Sas csillagképben. Ez a csillagkép a túlsó oldalon a Tejút egyik ágát definiálja. A Tejút ugyanis a nyári égbolton, a Nyilas csillagkép fölött, két ágra bomlik. Az egyik ágat a Sas csillagképe határozza meg, a másikat a Hattyú. Nos, ennek a Sas csillagképnek a fő csillagát, az Atairt nevezi a magyar nép „Tévelygő juhásznak”. Ez érkezik be hozzánk a túloldali „Kapun” keresztül, és válik éppen azért, mert keresi az eltévedt juhait, Jó pásztorrá. Ezt nem én mondom hozzá, hogy félreértés ne essék, ez Kálmány gyűjtésében már eleve így fogalmazódott meg, így is került nyomtatásba! A Szeged környéki puszták népe így mesélte el neki, és ő így jegyezte föl. Tehát a teljes útvonala megvan a juhásznak – ez maga a Tejút –, és így érkezik le hozzánk, már mint „Jó pásztor”, aki juhai után siet, nem hagyja őket elveszni. így érkezik le, Aurigaként a december végi égbolton a megvalósulás szintjére.
„Amott keletkezik eh homálos fölhő, Abban a fölhőben csudafiuszarvas, Csodafiuszarvasnak ezer ágo-boga, Hej regö, régi törvén! Ászt is megengette az a nagy ur isten!”
(Sárhida, Zala m. – S. 30. sz., jegyzet)
Magyar Adorján szerint: „Ez a világ keletkezése jelképes regéje néhány szóban elmondva, mert a Csodaszarvas magát az Eget, azaz a Mindenséget is jelképezi, azért vannak rajta mind az égitestek. A gomolygó vagy kerekedő felhő az alakuló Világködöt (ősködöt, nebulozát) jelenti, amelyekről őseinknek tudomása volt és stilizált ábrázolatai is maradtak ránk.”
„…Kimondhatjuk hát: Magyar Ilona nem azonos Tündér Ilonával. A „tündérséget” mint láttuk, az „ilonaság” már eleve magában hordozza, „illanó” alakváltozatában, így ezt a tulajdonságot nem szükséges külön jelzővel megerősíteni. Ha mégis megtörténik – Tündér Ilona esetében – annak más oka lehet. Vajon mi?
Ebben az összetett névalakzatban mind a két tag, a „tündér” is. az „Ilona” is (mint LáNy, fordított olvasatban NyúL) a Szűz állatövi egysége felé mutat. Ilyenként viszont egy másik vonatkozásban is meg kell szabadítanunk őt egy további, közkeletű, bár szintén alaptalan feltételezéstől. Attól, hogy Tündér Ilona azonos lenne az ógörög mitológia Szép Helénájával – netán éppen származéka lenne annak. A kísértés ebben az irányban annál erősebb, mivel ennek a Helénának az apját – Tyndareosznak hívták. Magyarul akár „Tündéries Ilonának” is nevezhetnénk. Csakhogy…
Ha már a magyar nyelvnél tartunk, mindenképpen észre kell vennünk, hogy a Heléna név – újabb meglepő, de elengedhetetlen distinkció – nem azonos Ilonával. Se a „Magyar”, se a „Tündér” jelzőssel. Míg Ilona LáNy-sága csakis az „elő-”, az „élő” vagy az „ellő” taggal bővíthető, addig Heléna szabályos hangalaki változata a mi nyelvünkben a HaL-Nő, más szóval a HaL-LáNy. Ez a LéNy-típus pedig már nemcsak a Szűzre, de egyszersmind a vele szembe eső évköri-ekliptikai egységre, a Halakra is utal, különös nyomatékkal az utóbbi (Halak) állatövi stációra. Az a tény, hogy származásában kimutatható a „Tündéries” vonal – Tyndareosz, mint apa –, legfeljebb arra figyelmeztethet bennünket, hogy a Halak – Szűz tengely működésrendjében, az ún. Halál-zónában végső soron nem a Halak, hanem a „tündéries” Szűz a meghatározó tényező…”
A könyv formátuma: A/5
A könyv terjedelme: 176 színes oldal, keménytáblás kivitelben
A könyv ára: 5500 Ft
A könyv kapható: Két Hollós könyvesbolt (Bp. 1081 Kenyérmező u. 3/a)
Szeretettel meghívjuk Önt, szeretteit, ismerőseit és barátait
2023. december 16-án, 10 órai kezdettel
PAP GÁBOR:
SZÁLL AZ ISTEN HÁZADRA!
című könyvének bemutatójára,
az URÁNIA NEMZETI FILMSZÍNHÁZBA
(Bp. 1088 Rákóczi út 21.)
„Tudomásul kell tehát vennünk – bár tisztában vagyok vele, hogy ez nem mindenkinek könnyű, sőt, vannak, akik eltökélten nem akarják tudomásul venni –, hogy létezik egy önálló, vagy legalábbis ebben a tekintetben önálló magyar hagyomány, amelynek megvan a maga mondanivalója a Karácsonyról, és ez legalább olyan súllyal van jelen a betlehemes játékaink szöveganyagában, mint a közvetlen bibliai tradíció. Ezt az ügyet lehet szeretni, lehet nem szeretni, lehet mérgelődni miatta, lehet agyonhallgatni, de a tény akkor is tény marad.” (Karácsony a magyar csillagos égen)
Az égi fény újjászületésének, illetve testet-öltésének magasztos eseménye után viszont a serkentés válik fő feladattá, ezt a regölés harsány bőség- és termékenységvarázsló megnyilatkozásai hivatottak teljesíteni. Sarkított fogalmazásban: a betlehemezők az óév rendberakásán fáradoznak, míg a regölők az új év indítására, jótékony energiákkal való feltöltésére vállalkoznak.” (Mondjunk új örömet!) PAP GÁBOR
A belépőjegy ára: 3000Ft/fő
A könyvbemutató alkalmából jelentős kedvezménnyel lehet hozzájutni, a bemutatott könyvhöz!
A bemutató után a könyv dedikálására is lesz alkalom!
MINDENKIT SZERETETTEL HÍVUNK ÉS VÁRUNK!
ELŐRENDELÉS! Amennyiben rendelkezik jeggyel a könyvbemutatóra, kérjük a helyszínen vegye át a rendelését és itt ne töltse ki űrlapunkat! A rendelés szállítása december 16. után! Kérjük, a termék rendeléséhez töltse ki az alábbi űrlapot: